Elemcsere után meddig fog tartani az elem a karórában?

Erre a kérdésre konkrét, rövid választ adni nem egyszerű dolog. Először is azt kell tisztázni, hogy milyen tényezőktől függ az elem valós élettartama egy karórában.

1. Az óraelem (gombelem) kapacitásától
2. Az óra gyári specifikáció szerinti áramfelvételétől (várható elemélettartam)
3. Az esetleges kiegészítő funkciók használati gyakoriságától
4. A kenőanyag elöregedésének fokától (a kenőanyag viszkozitásától)
5. A kopás mértékétől, és az esetleges rejtett szerkezeti hibáktól

Az óraelemek kapacitása nagyon eltérő lehet. Az egyik meghatározó tényező az elem minősége. A piacokon, és egyéb vegyes üzletekben vásárolt olcsó alkáli, úgynevezett féltartós gombelemek teljesen megbízhatatlanok, teljesítmény szempontjából legtöbbször csak töredékét nyújtják a minőségi ezüstoxidos óraelemeknek. Mellesleg kifolyik belőlük a sav is, ami tönkreteszi az órát. Kapacitásukat már rövid tárolás után is elvesztik.

Szervizünkben a karóra elemcsere során kizárólag a gyári előírásnak megfelelő, a legjobb minőségű tartós, és mindig friss ezüstoxidos (1.5V) illetve lítium (3V) elemeket használunk (pl. Maxell, Renata, Energizer, Sony, Panasonic). Ezek azonos méret mellett közel azonos kapacitással rendelkeznek, és rendkívül megbízhatók. Ez annyira igaz, hogy az elmúlt 36 év alatt ezen márkákból még egyetlen hibás elemmel sem találkoztunk! Az esüst-oxid gombelemek kapacitásukat hosszú éveken át megőrzik, szobahőmérsékleten történő tárolás során öt év után is legfeljebb 10%-ot veszítenek eredeti kapacitásukból, de hűtőben 0C°-on tartva még 10 év múlva is csak kb. 7%-kal csökken a kapacitásuk. Ezekre a gombelemekre valóban ráillik a tartós jelző.

Az órákban különböző méretű elemeket használnak. Van olyan óra, amelyben egy nagyon pici (pl. 5 mm átmérőjű, és 1,2 mm magas) ezüstoxid (silver-oxide) elem működteti a szerkezetet, és van olyan, amelyben egy jóval nagyobb (pl. 24 mm átmérőjű, és 3 mm magas) lítium (Lithium) elem található. Az elem kapacitása méretfüggő. Az első gombelem kapacitása 5 mAh, míg az utóbbié 270 mAh, tehát ez 54-szer erősebb. Néha 2 elemet is tesznek bele, de előfordul, hogy 4 gombelem lapul az órában. Szervizünkben mintegy 60-féle óraelemet használunk.

Végül a környezeti hőmérséklet is hatással van az elem kapacitására. A névleges kapacitás 25C° környezeti hőmérsékleten történő használat esetén értendő, ez alatt csökkenés tapasztalható. Így pl. -20C°-nál már 50% kapacitás csökkenéssel kell számolni.

A várható elemélettartamot a komolyabb gyártók a specifikációban adják meg. A korszerű órák tervezésénél az az irányelv, hogy az elemcsere ciklus 1 évtől rövidebb ne legyen. Nem ritka azonban az 5 éves elemélettartam sem, sőt - a Casio gyárt olyan elemes kvarcórát is, amely akár 10 évig képes működni egy elemmel. Egy jó minőségű kvarcóra áramfelvétele jellemzően 1 µA alatt van. Az elem mérete (kapacitása), és a fogyasztása (áramfelvétele) döntően befolyásolja a várható elemélettartamot.

A modern kvarcórák sokféle kiegészítő funkcióval rendelkeznek. Ilyen pl. a világítás, vagy a riasztás illetve csipogás is.. Ezen funkciók gyakori használata jelentősen lerövidítheti az elem élettartamát. Általában napi egy alkalommal történő használatuk tekinthető általánosnak.

A karórákban található léptető motor, és a hozzá kapcsolódó fogaskerekek állandóan mozgásban vannak. A mozgó alkatrészek között fellépő súrlódó erő csökkentése érdekében kenőanyagokat (olajat) használnak. Ezek a kenőanyagok néhány év alatt elöregednek, minek következtében elvesztik kenőhatásukat. Az emiatt megnövekedett súrlódóerő jelentős többletterhelést jelent az órát működtető motor számára. A nagyobb terhelés nagyobb áramfelvétellel jár, aminek az eredménye az lesz, hogy lényegesen kevesebb ideig fog működni az óra az új elemmel, mint új korában. Tehát, hogy meddig fog működni az óra az új elemmel, az nagymértékben függ az órában lévő kenőanyag állapotától is. Általában a karórák szervizciklusa 3-4 év, ami azt jelenti, hogy ilyen időközönként el kell végezni egy generál szervizt, ami magába foglalja a szerkezet szétszerelését, az alkatrészek tisztítását, majd összeszerelését és egy átolajozást. Amennyibe erre nem kerül időben sor, akkor mindenképpen számolni kell a kenőanyag elöregedéséből fakadó kedvezőtlen hatásokkal.

Az órában parányi szerkezeti elemek találhatók, melyek - különösen a kenőanyag elhasználódását követően - fokozott kopásnak vannak kitéve. A meghibásodások jelentős része az egymással érintkező felületekkel kapcsolatos súrlódási és kopási folyamatokból adódnak. Az egymáshoz kapcsolódó, és egymáson elmozduló felületek között bonyolult tribológiai folyamatok (csúszó és gördülő súrlódás, kopás) mennek végbe, melyek az óra meghibásodásához vezetnek. A használat során óhatatlanul érik az órát kisebb nagyobb ütődések is, melyek szintén negatívan befolyásolják az érzékeny szerkezet működését. A kopás, és az egyéb szerkezeti rendellenességek mellékhatása a megnövekedett áramfelvétel, ami szintén drasztikusan lerövidítheti az elem élettartamát.

A fentiekből jól látható, hogy ugyan az az elem, ami egy kis áramfelvételű szerkezetet akár 4 évig tud működtetni, egy nagyobb fogyasztású órába behelyezve pl. csak 1 éves járást biztosít. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy két azonos áramfelvételű szerkezet közül az, amelyikben egy nagy méretű (nagy kapacitású) elem kapott helyet, akár 10x tovább működhet, mint a másik, amelyiknek egy jóval kisebb elem szolgáltatja az energiát. Természetesen a nagyobb méretű férfi órák inkább alkalmasak arra, hogy egy viszonylag méretesebb elemet is magukba foglaljanak, míg a kis méretű női ékszer órákban többnyire csak egy igen parányi méretű (és kapacitású) elem kaphat helyet.

Végül a kérdés még egyszer:

Elemcsere után mennyi ideig fog működni az óra az új elemmel?

És a válasz: